Ha tetszik, oszd meg: FacebookAdd a Twitter-heziWiWeMail

2012. február 16., csütörtök

Vadászok - itt és odaát

Szezon van újra. :) Próbáltam az "anya-kímélő" és költség(idő)takarékos megoldások felé terelni a gyerekeket. Nándi vadász szeretett volna lenni, ehhez minden kellék megvolt még Vili óvodás korából. (Ezek egy részét kaptuk -mellény és nadrág-, más része Apáé: kalap, tölténytartó.


Lelle sokáig, még egy héttel ezelőtt sem tudta, hogy mi legyen. Végül kitaláltuk, hogy indián lány legyen, ehhez egyedül egy íj-készletet kellett vásárolni. A "ruha" az én egykori kismama-tunikám barna düftinből, igaz, picit kirojtoztam a cél érdekében. A kézelőjéből lett a csizmára gumis rojt, régebbi narancs anyagból a szalag a hajfonatba. A fejpánt okozta a legtöbb fejtörést, végül egy fehér anyagból megvarrtam a pántot, a netről néztem ki egy szimpatikus indián-mintát, amit textil filctollal rárajzoltam a pántra. Ugyanilyen öv is készült, erre egy tőr és a nyílvesszőket tartó tegez került.

Ma már teljesen meg volt elégedve a jelmezzel, már csak egy kis harci arcfestés kellett... A műanyag íj nem élte túl a mai, farsangi napot. :O

2012. február 7., kedd

Disznóölés - manapság

Miért is szabadkozzam, úgyis mindenki tudja: félévi hajrá a suliban, rengeteg papír-alapú beszámoló készítése, miért buktak, mennyien buktak...
Középsulis felvételi, javítás.
Megfejelve végtörlesztési mizériával.
Építkezős blog rendbetételével, építési felügyelet kiszállásával. (Természetesen még nem publikus a blog.)
Farsanggal, igaz egyelőre csak Nándiéval.
És a disznóölés, amiről tulajdonképp ebben a bejegyzésben akartam írni.

Régóta terveztem dokumentálni egy disznóölést, amiben évente legalább egyszer (t)evőlegesen is részünk van a szüleimnél. Amióta kiderült, hogy Viliéknél a biosz tanárnéni szereti, ha a gyerekek ezt-azt visznek be szemléltetni, különösképpen akartam csinálni egy albumot, ennek a témának szentelve. (Disznót mégsem vinnék be  a kolléganőnek. ;)) Ezt fotófüzet formájában viheti.
Két év fotóiból végre összejött egy elég részletes album, amit lapozható formában közzéteszek itt. (Hasonló, a Virágkarneválos albumhoz.) Scrapbookhoz annyiban van köze, hogy ez inkább a mesélős album, mint a szépségre és technikára épülő.
Ez a disznóölés már hentessel történik, EU-konform kábítással és -sajnos- egyre kevesebb rokonnal. Amit nem sajnálok, ha kimarad, az a bél- és gyomormosás. Mármint a disznóé. :P Hajnali ébredés helyett szombat délutáni vágás, hogy ilyen messziről is hazaérjünk, még ha pénteken este van is programunk.
A gyerekek nagyon szeretik, mindnek megvan a maga kedvenc "csipegetnivalója" a húsok közül. Imádom, hogy a családunkban sosem -gyerekkoromban sem- az ivászatról szólt a disznóölés, bár régebben az öregek estefelé már nagyon vidámak voltak, de sosem ordenáré módon.
Örülök, hogy a gyerekeim még részesei lehetnek az ilyen eseményeknek, még ha mai formában is.
A képre kattintva nézzétek meg Ti is!