Ha tetszik, oszd meg: FacebookAdd a Twitter-heziWiWeMail

2018. július 31., kedd

Fém táblák

Fa táblák után jöjjenek a fém táblák! Tetszenek ezek a retro-táblák, sajnos magyar felirattal nagyon kevés jópofa feliratú van, ami van, az sem illik gyerekszobába. Mindháromnak ígértem ugyanis egy-egy dekorációs táblát. ;)
A megvalósult táblák a következők:

Inspirációt a netről szedtünk, illetve A Pál utcai fiúk musical után Nándinak nem volt kérdés, milyen táblája lesz... egyszer. ;)
Egy céltalan kóborlás a Jysk-ben, és máris kapóra jöttek az 500 Ft/db akciós árú fémtáblák, ráadásul hátul két akasztó is van mindegyiken.
Otthon a nekem nem tetsző előoldalt lefestettem akrilfestékkel. Makacs kép volt, 3 réteg fehér ment rá, igaz, a harmadik már csak spray volt.
Jött a stencilezés...


 


Az utcanévtáblát nem stencillel csináltam, mert a betűk túl aprók lettek volna, ami miatt összefolyhat ott a festék és nem lesz olvasható. Vagy az egész egy ronda paca lesz. Gondoltam: jó lesz transzferrel. Nem, sajnos az sem lett jó, mert erre az akrilfestékre nem nagyon akart átmenni a máshol olyan jó szolgálatot tevő lézerfesték.


Maradt a megoldás: kifestettem CD marker filccel. Szerintem jó lett. :)




2018. július 29., vasárnap

Nagymamám varrógépállványa

Egy hároméves projektnek ma került pont a végére. :O
Nagymamám varrógépéhez rengeteg emlék fűz. Akkoriban ez volt az egyetlen varrógép, ami vitte a valóban vastag farmernadrágjaimat, amit mindig fel kellett hajtani. Ettől persze még vastagabb lett. Valamiért nem futotta nekik Singerre, maradt a jó kis Adria, de ez a lábbal-taposós vitt mindent. Sajnos a gépet magát még dísznek sem sikerült megmenteni, annyira berozsdásodott, maradt az állvány. Az első FB bejegyzés, amin a retusálás már látható: 2015. augusztus 24-én kelt és ez a fotó szerepelt rajta:

A több rétegnyi festéktől nem volt egyszerű megszabadítani, de szeretem a kihívásokat és amiben látok fantáziát, azt (idővel) megcsinálom. Tehát Hideg zsíroldóval, Cif-fel, spaklival, fogkefével, csavarhúzóval (a díszesebb, hozzáférhetetlen részeken) megtisztítottam. Volt mindenféle réteg, aranyszínű, fekete olajfesték, büdösnél büdösebb...



Ez alaposan megizzasztott, pihentem is rá néhány hetet, majd jött két réteg fekete Hammerite kalapácslakk, (rozsdamarózni már nem maradt energiám...) és végre bekerült a házba, ahol állt további két évet. Egy 2016. december 4-i FB bejegyzésnél látszik, hogy egy gipszkarton darabot fektettünk rá asztallapként, úgy használtuk. (Közben nézegettem, hogy fehér vagy barna színben lenne jobb az asztallap.)


Idén már mindenképpen szerettem volna normális asztallapot és találtam is nekem megfelelő méretű táblásított fenyőt az interneten... az OBI kínálatában. Kár, hogy felénk nincs OBI. :( Így hoztunk a nyaralásból. Tudom: más emléktárgyakat hoz, nekünk még épp befért az utánfutónkra, a biciklik mellé. Útközben Apáéknál megpihentünk és másnap arra járt az ismerős asztalos, aki mint kiderült, be tudja marni a szélét. Megkértük és 1 óra múlva ott volt a szélén mart fenyőlap.


Idehaza az ajtóink speciálisan kevert lazúrjával lazúroztam, (miután egy hetet állt úgy natúr a helyén) majd ugyanezzel a speciális ajtólakkal lelakkoztam és Férj délelőtt ráfúrta az állványra.




Készült: 2015. augusztus 24. - 2018. július 29. Szerintem megérte és nagyon jó érzés ránézni. :)