Isten éltessen, Anya...

még nagyon sokáig egészségben! :))

Igaz, ez a kerek születésnapi évforduló már lassan 1 hónapja elmúlt, de hétvégén végre megünnepelhettünk családi körben.

Anya kedvenc tortája az Oroszkrém torta. Mondanom sem kell, hogy a nyár miatt egyetlen debreceni cukrászat sem vállalta be az elkészítését. Mit volt mit tenni: meg kellett sütnöm, mert nagyon szerettem volna, ha azt kap, amit szeret. :D

Bújtam a netet, aztán belevágtam, persze rögtön kettőbe, a két számjegynek. Íme egynek az elkészítése:

Piskóta:

5 tojás sárgája és fehérje különválasztva, a fehérje kemény habbá verve 5 kanál cukorral. Ebbe belekeverve az 5 tojás sárgája, majd finom kézi keveréssel 5 kanál lisztet is hozzákevertem.

Kellett volna még sütőpor is, de ezt elegánsan kifelejtettem :P, ezért bár jó lett a piskóta, nem lett túl magas. Mikor ezzel szembesültem a sütőből kivéve, úgy döntöttem, hogy a másikat is sütőpor nélkül csinálom meg, hogy nézne már ki, hogy az egyik 2x magasabb, mint a másik? :)) Tehát lett még egy lapos tortám. Ezeket megpróbáltam ketté-ketté vágni, többé-kevésbé sikerült is. Itt aztán külső segítséghez folyamodtam és elmentem a Corába, hogy vegyek egy előre felvágott tortalapot, ha lehet csokisat. Kaptam is, tehát ebből 1-1 réteget a sárga piskóták közé tettem, a harmadikat pedig megkentük a maradékokkal és úgy ettük.

A krémhez:

Kellett fél liter tejszín, 10 deka porcukor és 1 csomagnyi vaníliapuding+0,5 l tej. Tudom: az igazi krém főzött tojássárgájából készül, kapart vaníliával, de ehhez túl kicsinek éreztem magamat. Maradt a puding, amiből rögtön a kétszeresét készítettem, meg a tejszínhabból is. (1 liter tejszínhab felverése nem volt semmi, majdnem minden edényből kijött, kb. 3x öntöttem mindig nagyobb-nagyobb tálba.)

A sima vaníliapudingot megcsináltam szokásosan, majd hozzákevertem a felvert tejszínhabot. A húgom ötletére két részre osztottam a masszát és egyikbe rum aromás mazsola, a másikba reszelt narancshéj került.

Aztán jött a rétegezés: 1 sárga piskótalap, rá a mazsolás krém, majd a csokis piskótalap, rá a narancsos krém, végén újra sárga piskótalap. Ezeknek egy éjszakájuk volt, hogy összeérjenek ízileg. Átgondolva úgy döntöttem, hogy nem vágom szám alakúra a tortákat, inkább majd csak a gyertyák lesznek szám-alakban a tetejükön.

Másnap a tálalás előtti bevonáshoz: szintén fél liter tejszín, 15 deka porcukor + habfixáló. (Biztosra akartam menni. :D) Megint szerencsétlenkedtem az 1 liternyi mennyiséggel, aztán díszítőzsákba töltöttem a habot és bevontam a tortákat. Rá a sok gyertya és kész is volt!

Nem sok maradt a tortákból, a maradékokból készített "kistorta" is hamar elfogyott.

Ez volt az utolsó (kis nyomoronc) szelet este fél 10-kor: