Mini vallomások
1. Mivel általában több dolgot csinálok egyszerre, állandó lemaradásban vagyok valamivel. (De ez a blog olvasóinak nem újdonság. :D)
2. Életem egyik rossz(nak tűnő) döntése volt, amikor középsuli elején hagytam magamat lebeszélni az angol nyelvről -a francia nyelvtanár által- és helyette a franciát választottam az orosz mellé. (Igaz, később lett érte "cserébe" egy hetes francia csereút még a vasfüggöny korában, de a mából nézve -informatika tanulásom korában pláne- nem volt jó biznisz...) Most tulajdonképpen csak szavakat tudok angolul, franciául és oroszul is. :O És már illúzió, hogy bármelyiket is normálisan meg tudnám tanulni. Viszont ezt a döntést valamikor meg fogom szkreppelni. :P
3. Visszakerülve a tanításba, meglepődtem, hogy még mindig szeretek tanítani. :)) Függetlenül attól, hogy a gyerekanyag morálja időközben nem a pozitív irányba mozdult. Ez rengeteg szellemi energiát felemészt és a tanítási napokon bizony este 9-kor már elalszom a kanapén.
4. Szeretem a kaktuszokat és pozsgásokat.
5. Szoktam emlékezni reggel az álmaimra, de különösebben nem értelmezem őket.
6. Ha létezik előző élet, akkor én biztosan vízbe fulladtam. :O Gyerekkorom legmegrázóbb verse Petőfi: A Tisza című alkotása, annak is a vége:
7. Szeretek táncolni. ;) (Csak ritkán adódik alkalom. :S)
8. Fontolgatom, hogy lecserélem a varrógépemet, de ha idén sem segít be a Jézuska, akkor a project elnapolva, sőt: évelve... :P
9. A házunk még mindig a tervezés szakaszában van. Remélem nem úgy leszünk, mint Petroccelli, aki a második évad végén is lakókocsiban élt a prérin. ;)
10. Nem tudok bájologni -érdekből sem. Valami ilyesmi jellemző rám kifelé: "Inkább bízzanak bennem, mint szeressenek." A "szeretet-feladatot" meghagyom a családomnak. :P
Az 1. pontból adódó okok miatt alig van valaki, akiről ne olvastam volna már sok érdekességet, úgyhogy már ezt sem tudom tovább adni senkinek. :O
2. Életem egyik rossz(nak tűnő) döntése volt, amikor középsuli elején hagytam magamat lebeszélni az angol nyelvről -a francia nyelvtanár által- és helyette a franciát választottam az orosz mellé. (Igaz, később lett érte "cserébe" egy hetes francia csereút még a vasfüggöny korában, de a mából nézve -informatika tanulásom korában pláne- nem volt jó biznisz...) Most tulajdonképpen csak szavakat tudok angolul, franciául és oroszul is. :O És már illúzió, hogy bármelyiket is normálisan meg tudnám tanulni. Viszont ezt a döntést valamikor meg fogom szkreppelni. :P
3. Visszakerülve a tanításba, meglepődtem, hogy még mindig szeretek tanítani. :)) Függetlenül attól, hogy a gyerekanyag morálja időközben nem a pozitív irányba mozdult. Ez rengeteg szellemi energiát felemészt és a tanítási napokon bizony este 9-kor már elalszom a kanapén.
4. Szeretem a kaktuszokat és pozsgásokat.
5. Szoktam emlékezni reggel az álmaimra, de különösebben nem értelmezem őket.
6. Ha létezik előző élet, akkor én biztosan vízbe fulladtam. :O Gyerekkorom legmegrázóbb verse Petőfi: A Tisza című alkotása, annak is a vége:
"Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!"
Rémálmaim egyike szokott lenni, hogy megyek egy úton, aminek két oldalán már víz áll, az út vége pedig szintén a vízbe veszik.Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!"
7. Szeretek táncolni. ;) (Csak ritkán adódik alkalom. :S)
8. Fontolgatom, hogy lecserélem a varrógépemet, de ha idén sem segít be a Jézuska, akkor a project elnapolva, sőt: évelve... :P
9. A házunk még mindig a tervezés szakaszában van. Remélem nem úgy leszünk, mint Petroccelli, aki a második évad végén is lakókocsiban élt a prérin. ;)
10. Nem tudok bájologni -érdekből sem. Valami ilyesmi jellemző rám kifelé: "Inkább bízzanak bennem, mint szeressenek." A "szeretet-feladatot" meghagyom a családomnak. :P
Az 1. pontból adódó okok miatt alig van valaki, akiről ne olvastam volna már sok érdekességet, úgyhogy már ezt sem tudom tovább adni senkinek. :O
1 megjegyzés:
Ha "csak" szavakat tudsz angolul, akkor kicsit mélyedj el benne, mert az angolban pont ez a lényeg: egyetlen ragjuk van az -s (esetleg tágabban értelmezve 2! -(e)d, múlt idő), és amúgy csak egymás mellé teszik a szavakat - igaz a szórend kötött. Egy alap-, közép-szintet pár hónap alatt el lehet érni. Akik az üzleti világban angolul beszélnek, általában nem is tudnak ennél többet!
(Én a legértelmesebb kollégám megkérném mondja el a fő szabályokat a helyedben...)
Megjegyzés küldése