Egy régis-régi tartozás

Ha sorrendbe állítanánk, hogy kiknek tartozom varrással, a saját elmaradt varrásaim után közvetlenül a tesóméi következnének.

Történt vagy 2 éve, hogy egy utcai támadás során ellopták a táskáját, minden irattal, mobillal és egy papírzsebkendő tartóval, amit én varrtam Neki. Fél évvel később a mobilt megtalálta a rendőrség, de minden egyéb véglegesen odalett számára. Felajánlottam, hogy varrok egy másik zsebkendőtartót, de ahogy ez már lenni szokott :)), akkor varrjak egy neszeszert, egy másik kis tartófélét, és egy zsákot a hajszárítónak egy szettben. Ezt akkor születésnapjára ígértem, de nem számoltam a legkisebb gyermekemmel, aki előszeretettel szokta áthúzni a számításaimat. :)) (Na, ja, a többiek már nagyobbak. :P) Tehát azóta eltelt egy újabb születésnap és közeledik a következő...

Ez a szett tulajdonképpen egy bónusz, mert akkor más valami lett az ajándék, most meg csúnya dolog lenne kinevezni szülinapi ajándéknak. Na, ki járt jól? :PP :)))
Nagyon örültem egyébként most neki, mert ezeket készítve rájöttem, hogy a gépem tudja a szabadkézi tűzést, ha ezt-azt leszerelek róla. :)) A gép tudja, de én még nem nagyon tudom, mert nem szép egyenletesek az öltések, de most már csak rajtam múlik, hogy ezt is megtanuljam. :))